Mielőtt szó szerint értenénk, ezt ne úgy képzeljük el, ahogy a filmekben látottak szerint, lekapcsolt fényszókkal, az autónkból figyeljük adósunkat. Ennyire azért nem izgalmas a dolog, de nagyon, nagyon hasznos és érdemes ezt a szokást bevezetni, főként cégeknek, akik cégekkel állnak üzleti kapcsolatban, de magánszemélyeknek is, akik céggel szerződnek.
Mi az az adóskövetés?
Adóskövetés, adósfigyelés, aki használja ezt, többféleképpen nevezi, én adóskövetésnek hívom. A lényege, hogy ha kapcsolatba kerültünk és kapcsolatban vagyunk egy céggel – itt általában hosszabb távú kapcsolatról beszélünk, pl. egy építkezés megrendeléséről vagy cégek esetén rendszeres együttműködésről, bérleti jogviszonyról stb., de egyszeri esetben is fontos –, akkor folyamatosan nyomon követjük az adott cég életének alakulását.
Miért fontos ez? Nézzünk néhány példát!
Leginkább azért fontos, hogy ne veszítsünk pénzt. Az adóskövetéssel esélyt adunk magunknak arra, hogy ne maradjunk le a céggel kapcsolatos „eseményekről”, ha pedig naprakészek vagyunk, lépni tudunk, ha szükséges.
Azt már a cégkivonatról szóló bejegyzésben is említettem, hogy mindenki megbízható céggel szeret üzletelni, azt szeretjük, ha minden rendben folyik, a munka el van végezve, a feladat el van látva, a díjunk ki van fizetve. Sokszor előfordul azonban, hogy egy cég – akár önhibájából, akár önhibáján kívül – nehéz anyagi helyzetbe kerül, valami probléma történik a szabályszerű működéssel stb., ezt azonban nem az első dolga lesz az orrunkra kötni. Azonban, ha „követjük”, időben értesülhetünk, ami nagyon fontos lehet! Nézzünk néhány példát.
- példa: Tegyük fel, hogy bérbe adjuk az ingatlanunkat egy cégnek. A bérleti díjak rendszeresen érkeznek, minden rendben van, aztán egyszer csak elkezd a bérlőnk megcsúszni a fizetéssel. Ilyenkor sokszor várunk, adunk egy kis időt, részletfizetést engedünk stb., de csak nem érkezik egy forint sem. Várunk egy hónapot, kettőt, fizetési felszólítást küldünk, várunk, semmi. Aztán egyszercsak megelégeljük a dolgot, felmondjuk a szerződést, kérjük a pénzünket, de semmi. Ilyen esetekben sokszor már az is előfordul, hogy nem érjük el a bérlőt, sőt, akár az is lehet, hogy ha kimegyünk a helyszínre, már senkit és semmit nem találunk ott. Szeretnénk valahogy a pénzünkhöz jutni, ami ekkorra már több havi bérleti díjat is kitehet. „Ránézünk” a cégre (ezt a cégkivonatról és a Cégközlönyről szóló bejegyzésben megmutattam, hogyan tehetjük meg), és azt látjuk, hogy a cég felszámolási eljárás alatt áll, mondjuk 2 hónapja. Ha így van, akkor már gondban vagyunk, mert pl. a felszámolási eljárás esetén a felszámolás közzétételétől számítva 40 (maximum 180) napunk van hitelezőként bejelentkezni az eljárásba, a 40 napból tehát máris kicsúsztunk, így kevesebb esélyünk van a pénzünkhöz jutni.
(Egy rövid és nagyon tömörített megjegyzés ehhez kapcsolódóan, hogy érhető legyen a probléma: A felszámolási eljárás megindulását közzéteszik a Cégközlönyben, ettől a közzétételtől számítva 40, de maximum 180 napunk van hitelezői igényünket bejelenteni a felszámolónak. A felszámoló a hitelezői igényeket nyilvántartásba veszi, felméri és „összeszedi” a cég vagyonát. Ha van vagyon, akkor egy meghatározott sorrend szerint fizeti ki a hitelezőket. Ez a különbség a 40 és a 180 nap között, ha 40 napon túl, de 180 napon belül jelentkezünk, ennek a sornak a végére kerülünk, ahol nagy eséllyel már nem marad pénz arra, hogy minket is kifizessenek. Ha a 180 napból is kicsúszunk, búcsút inthetünk a pénzünknek, mintha nem is lenne követelésünk, ez ugyanis jogvesztő határidő.)
Ha azonban rendszeresen – mondjuk kéthetente – figyeljük az adósunkat, nem maradhatunk le egy ilyen határidőről, látjuk, ha elindul a felszámolás, tudunk lépni, tehát esélyt adunk magunknak arra, hogy a pénzünket megkapjuk (vagy legalább egy részét).
Ugyanez a helyzet egyébként, ha pl. beszállítóként, megbízottként, fuvarozóként stb. vagyunk kapcsolatban egy céggel, aki rendszeresen munkát ad, még az előző számlánkat nem fizette ki, de már a következő megrendelést is leadta, mi pedig teljesítjük.
- példa: Megbízunk egy kivitelező céget, hogy felépítse álmaink házát. Az elején rendben mennek a dolgok, de aztán a munka nem halad, a vállalkozó pedig anyagköltségre vagy bármi másra hivatkozva egyre csak kéri el a pénzt részletekben, előre. Már a vállalkozói díj háromnegyedét kifizettük, de alig készült el valami, a szerződéskötéstől már eltelt 1 év, az átadáshoz pedig még közel sem vagyunk. Az előző példához hasonlóan a munka egyre kevésbé vagy egyáltalán nem halad, a vállalkozót nem tudjuk elérni, ott állunk megfürödve, a házunk sehol, a pénzünk nagy része sehol, azán megtudjuk, hogy a cég felszámolás alá került 8 hónapja, csak mi nem tudtunk róla. A fentiekből kiindulva itt már nem sok mindent tudunk tenni, már minden határidőből kicsúsztunk, mert nem figyeltünk oda, milliókat buktunk el.
Mi történne, ha a vállalkozási szerződés megkötésétől kéthetente figyeljük a céget? Az első pillanatban lépni tudunk, felmondjuk a szerződést, keresünk mást, bejelentjük a hitelezői igényünket, de ami a legfontosabb, nem fizetjük ki azt a sok pénzt, amit mondjuk az 1 év alatt feleslegesen kifizettünk. Lehet, hogy így is ér veszteség (hiszen sajnos sok esetben a felszámolásból sem kapunk pénzt, vagy a pénzünk csak egy részét kapjuk vissza), de azért nem mindegy, hogy félmilliót, egy milliót vagy húsz milliót veszítünk.
- példa: Megvettünk egy lakást egy vállalkozótól. Minden rendben volt, a vételárat kifizettük, a kulcsot megkaptuk, beköltöztünk. Két hónap múlva kiderül, hogy nincs minden rendben, mondjuk penészesedik a fal vagy szabálytalanul vannak bekötve a villanyvezetékek. Megpróbáljuk felvenni a kapcsolatot a vállalkozóval. Jó esetben sikerül is, ígérget, igen, jön, kijavítja, aztán mégsem. Közben telik az idő. Felszólító levelet írunk, várunk, tovább telik az idő. Kiderül, hogy a cég kényszertörlési eljárás alatt van. Az eljárás megindításától számított 60 napon belül (ez más típusú eljárás mint a felszámolás) jelezhettük volna, hogy nekünk követelésünk van a céggel szemben, így az eljárás átfordulhatott volna felszámolásba, esély lett volna visszakapni a pénzünket, de nem tettük, ismét futhatunk a pénzünk után. Vagy nem kényszertörlés alatt, hanem az előző példákhoz hasonlóan, felszámolás alatt, a határidőből itt is kicsúsztunk. Ha követtük volna, az első pillanatban láttuk volna, amikor gond van, és megtehettük volna a megfelelő lépéseket, nem vártunk volna annyit, sokkal nagyobb esélyünk lenne.
A lényeg tehát:
A fenti példákon keresztül láthattuk, miért nagyon hasznos dolog, ha alkalmazzuk az adóskövetést. Ingyenes, hozzáférhető, nem kerül pénzbe, csak 1-2 percbe, hogy leellenőrizzük, minden rendben van-e!
Figyeljünk tehát, ne hagyjuk „megszökni” az adóst, adjuk esélyt magunknak!
A jelen cikkben szereplő tartalom nem minősül jogi tanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden ügy más és más, így minden esetben szükséges az ügy egyedi, részletes ismerete a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen bizalommal www.drrusin.hu weboldalon található elérhetőségeken!
