Saját praxisomban a leggyakoribb kérdés, amikor az ingatlanvásárló ügyfelek felhívnak, az az, hogyan fog zajlani az adásvétel és mit kell csinálnia a vásárlónak. Ezért összeszedtem néhány dolgot a saját gyakorlatom alapján, hogy a leendő vásárlók (és persze az eladók) ne érezzék úgy, hogy sötétben tapogatóznak.
Előkészítés és szerződéskötés
Először is ahhoz, hogy egy ügyvéd elkezdhesse a szerződéstervezet előkészítését, adatokra van szüksége, a bejegyzés végén írok erről egy listát. Ezeket az adatokat a szükséges dokumentumokkal együtt szerezzük be, és küldjük meg az ügyvédnek. Ha lehetséges, akkor már érdemes ekkor elkezdeni az egyeztetést a szerződéskötés időpontja tekintetében is.
Miután a szerződéstervezet elkészült, azt minden szerződő fél megkapja e-mailben, hogy lehetőségük legyen azt átolvasni, az esetleg felmerülő kérdéseket feltenni, és ha szükséges, bizonyos részleteket még a felek között egyeztetni.
Ha a szerződéstervezet a felek számára megfelelő, akkor következik a szerződéskötés. Ez legtöbbször az ügyvédi irodában történő személyes megjelenéssel történik, de most már lehetőség van arra is, hogy akár online, pl. Skype program segítségével, otthonunk kényelméből történjen meg a szerződéskötés. A szerződéskötéshez minden esetben szükségesek az érvényes személyi okmányok, ezek legyenek nálunk!
A szerződés aláírása előtt az ügyvéd elvégzi a szükséges adminisztrációs feladatokat. Ezt követően – legalábbis saját gyakorlatom szerint – a felekkel együtt is átbeszéljük a szerződés tartalmát, az esetleg szükséges utolsó simításokat, módosításokat elvégezzük, és ha minden félnek érthető és megfelelő a szerződés, megtörténhet az aláírás.
A szükséges adatok és dokumentumok
Ahogy a bejegyzés elején írtam, a teljesség igénye nélkül összeszedtem egy listát a leggyakrabban szükséges adatokról, dokumentumokról.
Ami mindig kell:
- az eladó(k) és vevő(k) személyes adatai: név, születési név, születési hely és idő, lakóhely, anyja neve, személyi azonosító /ez utóbbi a lakcímkártya hátoldalán található szám, nem pedig a személyi igazolvány szám, ezt sokan keverik!/, illetve, ha bank is van az ügyletben, akkor az adóazonosító is kell;
- az ingatlan helyrajzi száma, de legalább a pontos címe a tulajdoni lap (bizonyos esetekben ezen túl a térkép) lekéréséhez és ellenőrzéséhez;
- a vételár összege;
- a fizetési ütemezés: azaz, hogyan fizeti ki a vevő a vételárat. Egy összegben vagy részletekben, igénybe vesz-e kölcsönt, CSOK-ot, bármilyen egyéb támogatást, lakástakarékot stb., emellett pedig minden egyes részlet esetén annak fizetési határideje, amiben a felek megállapodtak;
- birtokbaadás: azaz, az eladó mikor vállalja a kulcsok átadását (már ha van ilyen, például egy üres teleknél nyilvánvalóan nincs kulcsátadás, de attól még birtokbaadási időpont van!);
Az „extrák”:
- energetikai tanúsítvány: Annyira nem is extra, szinte mindig kell, ha nem egy üres telekről vagy valamilyen speciális felépítményről van szó, az eladó szokta elkészíttetni;
- banki tájékoztató: Ha a vevő bármilyen formában (kölcsön, CSOK, lakástakarék stb.) banki segítséget vesz igénybe a vásárláshoz, a banktól beszerezhető egy tájékoztató, amit a bankok kifejezetten az okiratszerkesztő ügyvédnek készítenek. Ez a tájékoztató tartalmazza azokat a feltételeket, amiket a bank kér az adásvételi szerződésben feltüntetni;
- aktuális tartozás igazolása: Ha az ingatlanon teher van (pl. jelzálogjog, végrehajtási jog stb.), akkor szükséges beszerezni a teher összegéről szóló aktuális tájékoztatást, ugyanis a tulajdoni lapon csak az az összeg szerepel, ami a tartozás bejegyzéskor fennálló tőkeösszeg. Ahhoz, hogy a tehermentesítés megtörténhessen, tudni kell, mekkora összeget kell a vételárból megfizetni a teljes tartozás rendezéséhez és törléséhez.
- társasház alapító okirata: Ha társasházi lakást veszünk, ezt is érdemes beszerezni a közös képviselőtől és megmutatni az ügyvédnek.
- használati megállapodás: Ha olyan ingatlan vásárlására kerül sor (pl. ikerház egyik fele lehet ilyen, vagy többgenerációs családi házak egyik szintjének megvásárlása, házrész vásárlás stb.), ami papíron közös tulajdonként szerepel, feltehetően létezik egy kizárólagos használati megállapodás, amit szintén be kell szerezni az eladótól.
- halotti anyakönyvi kivonat: Sajnos erre is szükség lehet, ha például az ingatlanra haszonélvezeti jog van bejegyezve, de a haszonélvező már elhunyt és a haszonélvezeti jog törlése még nem történt meg.
Természetesen a fentieken kívül sok olyan adat, dokumentum lehet, amit még be kell szerezni, de a fenti lista nagy segítséget tud nyújtani abban, hogy a szerződéskötés minél gyorsabban és gördülékenyebben menjen, így érdemes ezeket szükség esetén minél hamarabb beszerezni.
A jelen cikkben szereplő tartalom nem minősül jogi tanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden ügy más és más, így minden esetben szükséges az ügy egyedi, részletes ismerete a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen bizalommal www.drrusin.hu weboldalon található elérhetőségeken!
