Ingatlanos tévhitek 4. rész – Átalánydíj, költségtérítés és társai – tényleg ki kell fizetnem?

Egy korábbi bejegyzésben már foglalkoztam egy téves gyakorlattal az ingatlanközvetítő közreműködésével létrejött adásvételi ügyletek kapcsán, szó volt már az ingatlanközvetítői szerződések felmondásáról, valamint arról, hogy kizárólagos szerződés esetén a megbízó jogosult-e maga is hirdetni az ingatlant.

Ebben a bejegyzésben egy újabb kérdéses témával foglalkozunk, amivel én magam is gyakran találkozom munkám során, ez pedig az ingatlanközvetítői szerződésekben – főként a kizárólagos szerződésekben – kikötött „átalánydíj”, „költségtérítés”, átalánytérítés és hasonlók.

A közös bennük, hogy arra is esetre is fizetésre kötelezik a megbízót, ha az ingatlanos nem hozott vevőt.

Az ingatlanközvetítői szerződések szinte kivétel nélkül a sikeres közvetítés esetére állapítanak meg közvetítői díjat, és ez rendben is van. Ugyanakkor sok ilyen szerződésben láttam már olyan rendelkezést, ahol az ingatlanközvetítő – általában a sikeres közvetítés esetére járó díjának pl. 50 %-ának (!) megfelelő összegben – meghatároz egy összeget arra az esetre is, ha végül nem ő közvetítené ki az ingatlant. Láttam nem egy olyan szerződést is, ami konkrétan arra az esetre határozott meg ilyen díjfizetési kötelezettséget, ha a sikeres közvetítés esetére járó díjazásra (mindegy, milyen okból) nem válna jogosulttá a közvetítő. Ezt a szerződésszöveg általában olyasmivel magyarázza, hogy az ingatlanközvetítő plusz szolgáltatásokat nyújt, fokozott intenzitással hirdet, extra tevékenységet fejt ki stb., ennek ellentételezéseként pedig akkor is megilleti egy bizonyos összeg, ha vevőt nem hozott az ingatlanra.

Gyakorlatilag, leegyszerűsítve arról beszélünk, hogy ha hoz vevőt az ingatlanos, akkor jár neki a díja, de ha nem hoz vevőt, akkor is jár neki a díjnak pl. a fele. Ez nem tűnik rossz üzletnek az ingatlanos oldaláról, igaz? Na de lássuk, hogy tényleg jár-e a díj!

Nagyon röviden válaszolva nem, általában nem jár.

Az ingatlanközvetítői szerződés lényege, hogy az ingatlanos vevőt szerezzen, az eladó és a vevő között a szerződés létrejöjjön. Nyilván onnantól, hogy egy vevő megnézi az ingatlant, odáig, hogy szerződést is köt rá, széles az a skála, amikor azon lehet vitatkozni, hogy mely esetben teljesített az ingatlanos, és mikor nem. Ugyanakkor amennyiben az ingatlanközvetítő pl. még csak odáig sem jut el, hogy vételi ajánlatot szerezzen a vevőjelölttől, kissé túlzásnak tűnik ez az akár több millió forintot is elérő követelés. Sőt, nem csak annak tűnik, az is.

Ezt a bírósági gyakorlat is többször megerősítette, kimondva, hogy az ilyen szerződési feltétel tisztességtelennek minősül, hiszen a fogyasztót abban az esetben is fizetési kötelezettség terheli, amennyiben a közvetítő tevékenysége nem vezet eredményre.

Ha tehát ilyet látunk a szerződésben vagy ennek megfizetésére szólít fel az ingatlanközvetítő, nem feltétlenül kell egyből elővenni a pénztárcánkat, érdemes megvizsgálni a teljes szerződést, a jogviszony részleteit és ennek megfelelően dönteni arról, mi legyen a következő lépés. Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy minden szerződés, élethelyzet és szituáció egyedi, a jelen bejegyzés az általános tévhitet kívánja eloszlatni.

Ha bizonytalan, kérjen szakértő segítséget, én magam is örömmel állok rendelkezésére!

A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi tanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden ügy más és más, így minden esetben szükséges az ügy egyedi, részletes ismerete a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen bizalommal a www.drrusin.hu weboldalon található elérhetőségeken!