Munkáltatói fizetési felszólítás – ezt olvasva egy ártatlan levélkére gondolhatunk, amiben a munkáltató próbálkozik vélt vagy valós követelésének behajtásával. Ennél azonban sokkal többről van szó, a munkáltatói fizetési felszólítás ugyanis egy sokak által alig ismert, ugyanakkor nagyon ütős fegyver a munkáltató kezében. Az alábbiakat tehát munkáltatói oldalról is érdemes elolvasni, hiszen jelentősen megkönnyítheti a követelés behajtását.
Sok oka lehet annak, ha a munkáltatónak pénzbeli követelése van a munkavállalóval szemben, ebbe most nem mennék bele részletesebben, itt ugyanis nem ez a lényeg. A munkáltatói fizetési felszólítás mint a követelés érvényesítésének eszköze véleményem szerint legtöbbször a munkaviszony megszűnését/megszüntetését követően merül fel, amikor a munkáltatónak már nincs lehetősége azt pl. a munkabérből levonni. Ekkor gondolhatja azt a munkavállaló, hogy levonni már nem tudják tőle, a munkaviszonya megszűnt, nincs vesztenivaló, nem kell foglalkozni vele. Pedig de.
Sajnos többször is előfordul az, hogy az emberek egy fizetési felszólító levelet úgy kezelnek, hogy megkapják, nem tartják jogosnak a követelést, kidobják és elfelejtik. Ez meglátásom szerint soha nem szerencsés megoldás, a munkáltatói fizetési felszólítás esetében azonban mindenképp óriási hiba.
Nézzük, mi is a lényeg!
A munkáltató az olyan pénzbeli követelését, amely a kötelező legkisebb munkabér (azaz a minimálbér) háromszorosát nem haladja meg, jogosult fizetési felszólítással érvényesíteni. 2022-ben a kötelező legkisebb munkabér összege 200.000,- Ft, láthatjuk tehát, hogy a munkáltatói fizetési felszólítás 600.000,- Ft összegig működik, ami jelentős tételt jelent.
A munkáltatói fizetési felszólítás átvételét követően, amennyiben az abban foglaltakkal nem ért egyet a munkavállaló, azzal szemben 30 napja van bírósághoz fordulni.
Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy maga a fizetési felszólítás végrehajthatóvá válik.
Azaz, nem vizsgálja senki, hogy a követelés jogos volt vagy nem. Ez munkáltatói oldalról hatalmas könnyebbség, nem kell ugyanis a munkáltatónak bíróságra menni, nem lehet tovább vitatkozni, az ügy a végrehajtóhoz kerül és megindul a végrehajtás. Innen már nagyon nehéz munkavállalói oldalról bármit tenni – ha lehet egyáltalán –, a követelést bizony be fogják hajtani a munkavállalón, a költségekkel együtt.
Nem érdemes tehát munkavállalóként homokba dugni a fejünket.
Mit tehet tehát a munkavállaló?
Véleményem szerint, amennyiben a munkavállaló maga is jogosnak tartja a követelést, akkor érdemes kifizetni vagy valamilyen egyezséget kötni a munkáltatóval, mert a továbbiakban csak a költségek fognak nőni. Ha azonban a munkavállaló nem tartja jogosnak a követelést, akkor semmiképpen sem szabad elszalasztani a 30 napos határidőt, bírósághoz kell fordulni a munkáltatói fizetési felszólítással szemben, ahol a követelés jogosságát már a bíróság fogja vizsgálni.
A fentiekben leírtak csak a leglényegesebb szabályokat tartalmazzák, és annak a magyarázatát, hogy miért nem érdemes a munkáltatói fizetési felszólítást figyelmen kívül hagyni. A leírtak mellett a szabályozás természetesen összetettebb, megvannak az előírások a felszólítás tartalmára és a végrehajthatóságra is, így mindenképpen érdemes ezt szakértőre bízni, akár munkáltatói, akár munkavállalói oldalról van szó.
Ha bizonytalan, kérjen szakértő segítséget, én magam is örömmel állok rendelkezésére!
A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi tanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden ügy más és más, így minden esetben szükséges az ügy egyedi, részletes ismerete a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen bizalommal a www.drrusin.hu weboldalon található elérhetőségeken!
Fotó: pixabay.com
